„Összesen 12 807 féle kínai gyógyászati ​​anyag és 1 581 féle állatgyógyászat létezik, ami körülbelül 12%-ot tesz ki. Ezen erőforrások közül 161 vadon élő állatfaj van veszélyeztetett. Közülük az orrszarvúszarv, a tigriscsont, a pézsma és a medveepe a vadon élő állatok ritka gyógyászati ​​anyagának számít.” Egyes veszélyeztetett vadon élő állatok, például a pangolinok, tigrisek és leopárdok populációja jelentősen csökkent a gyógyászati ​​gyógyszerek iránti kereslet miatt – mondta Dr. Sun Quanhui, a World Animal Protection Society tudósa az „Orvostudomány” 2020-as szakértői szemináriumán. az emberiségért” november 26-án.

Az elmúlt években a nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi érdekek vezérelve a ritka és veszélyeztetett vadon élő állatok általában nagyobb túlélési nyomással néznek szembe, és a hagyományos orvoslás hatalmas fogyasztási igénye az egyik fontos oka kihalásuknak.

"A vadon élő állatok gyógyhatásait valójában túlértékelték" - mondta Sun. A múltban a vadon élő állatokhoz nem volt könnyű hozzájutni, így a gyógyászati ​​anyagok viszonylag szűkösek voltak, de ez nem jelentette azt, hogy gyógyhatásuk mágikus volt. Egyes hamis kereskedelmi állítások gyakran a vadon élő állatok gyógyszereinek szűkösségét használják eladási alapként, megtévesztve a fogyasztókat a kapcsolódó termékek vásárlására, ami nemcsak fokozza a vadon élő állatok vadászatát és fogságban való tenyésztését, hanem tovább növeli a vadon élő állatok gyógyászati ​​​​keresletét is.

A jelentés szerint a kínai gyógyászati ​​anyagok közé tartoznak a gyógynövények, az ásványi eredetű gyógyszerek és az állatgyógyászati ​​készítmények, amelyek között a gyógynövények mintegy 80 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy a vadon élő állatokra szánt gyógyszerek hatásának nagy része helyettesíthető különféle kínai gyógynövényekkel. Az ókorban a vadon élő állatokra szánt gyógyszerek nem voltak könnyen hozzáférhetők, ezért nem használták széles körben, és nem is szerepeltek sok gyakori receptben. Sok ember vadgyógyászattal kapcsolatos hiedelme abból a „hiány az értékes” tévhitből fakad, hogy minél ritkább egy gyógyszer, annál hatékonyabb és annál értékesebb.

Ennek a fogyasztói mentalitásnak köszönhetően az emberek még mindig hajlandók többet fizetni a vadon élő állatokból származó termékekért, mert úgy gondolják, hogy jobbak, mint a haszonállatok, néha akkor, amikor a tenyésztett vadon élő állatok már forgalomban vannak gyógyászati ​​célokra. Ezért a gyógyszerészeti vadgazdálkodási ipar fejlesztése nem fogja igazán megvédeni a veszélyeztetett fajokat, és tovább növeli a vadon élő állatok iránti keresletet. Csak a vadfogyasztás iránti igény csökkentésével tudjuk a leghatékonyabb védelmet nyújtani a veszélyeztetett élővilág számára.

Kína mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a veszélyeztetett gyógyászati ​​vadon élő állatok védelmének. Az állami kulcsoltalom alatt álló vadon élő gyógyászati ​​anyagok jegyzékében egyértelműen 18 féle állami kulcsoltalom alatt álló gyógyállat szerepel, amelyek első és másodosztályú gyógyászati ​​anyagokra oszthatók. A különböző típusú vadállat-gyógyszerek esetében az I. és II. osztályú gyógyászati ​​anyagok felhasználását és védelmi intézkedéseit is előírják.

Kína már 1993-ban betiltotta az orrszarvúszarv és a tigriscsont kereskedelmét és gyógyászati ​​felhasználását, és a kapcsolódó gyógyászati ​​anyagokat eltávolította a gyógyszerkönyvből. A medveepét 2006-ban eltávolították a gyógyszerkönyvből, a pangolint pedig 2020-ban a legutóbbi kiadásból. A COVID-19 után az Országos Népi Kongresszus (NPC) úgy határozott, hogy felülvizsgálja a Kínai Népköztársaság vadvédelmi törvényét. (KNK) másodszor. A vadon élő állatok fogyasztásának betiltása mellett megerősíti a járványmegelőzést és a vadgyógyszeripar rendészeti felügyeletét.

A gyógyszergyárak számára pedig nem jelent előnyt a veszélyeztetett vadon élő állatokból származó összetevőket tartalmazó gyógyszerek és egészségügyi termékek gyártása és értékesítése. Először is nagy vita folyik a veszélyeztetett vadon élő állatok gyógyszerként való felhasználásáról. Másodszor, a nyersanyagokhoz való nem szabványos hozzáférés a nyersanyagok instabil minőségéhez vezet; Harmadszor, nehéz szabványosított termelést elérni; Negyedszer, az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek termesztési folyamatban történő alkalmazása megnehezíti a veszélyeztetett vadon élő állatok nyersanyagainak minőségének biztosítását. Mindezek nagy kockázatot jelentenek a kapcsolódó vállalkozások piaci kilátásaira nézve.

A World Society for the Animals Protection of Animals és a Pricewaterhousecoopers által közzétett „The Impact of Abandoning Enngered Wildlife Products on Companies” című jelentés szerint lehetséges megoldás, hogy a vállalatok aktívan fejleszthetnek és kutathatnak gyógynövény- és szintetikus termékeket a veszélyeztetett vadon élő állatokra vonatkozó termékek helyettesítésére. Ez nemcsak a vállalkozás üzleti kockázatát csökkenti nagymértékben, hanem fenntarthatóbbá teszi a vállalkozás működését is. Jelenleg a veszélyeztetett vadon élő állatok gyógyászati ​​célú helyettesítői, mint például a mesterséges tigriscsontok, a mesterséges pézsma és a mesterséges medveepe kerültek forgalomba vagy klinikai vizsgálatokon mennek keresztül.

A medveepe a veszélyeztetett vadon élő állatok egyik legszélesebb körben használt gyógynövénye. A kutatások azonban kimutatták, hogy számos kínai gyógynövény helyettesítheti a medveepét. A gyógyszeripar jövőbeni fejlődésében elkerülhetetlen tendencia, hogy felhagy a vadon élő állatokkal, és aktívan keresi a gyógynövény- és mesterséges szintetikus termékeket. Az érintett vállalkozásoknak meg kell felelniük a gyógyászatilag veszélyeztetett vadon élő állatok védelmére vonatkozó nemzeti szakpolitikai irányvonalnak, csökkenteni kell a gyógyászatilag veszélyeztetett vadállatoktól való függőségüket, és folyamatosan növelniük kell fenntartható fejlődési képességüket, miközben ipari átalakulással és technológiai innovációval védik a gyógyhatású vadállatokat.